Kollektív intelligencia – A szintézis igénye

Want create site? Find Free WordPress Themes and plugins.

Minden élő faj különböző finomságú szövedékkel kapcsolódik fajtársaihoz. Ez alól a szabály alól az ember sem kivétel. Gyakran jövünk rá, hogy gondolataink azonosak meghitt barátainkkal vagy munkatársainkkal, mivel a szoros kapcsolatban vagy közelségben álló elmék közös, egybegubancolódó gondolati alakzatokon osztoznak.

Az emberiség kollektív tudata felébredőben van, mégis szükségünk van ösztönzőkre, amelyek aktiválják lappangó képességeinket. A hírközlés globálissá válása távoli eseményekről értesít, amelyek az egész Földön együttérzést vagy egyéb érzelmeket keltenek.

Többek között ezt nevezzük kollektív intelligenciának, míg mások a globális agy névvel illetik. Az egyénenként kibocsátott gondolati képződmények bekerülnek ebbe a közös rendszerbe. Nem mindegy hát, mennyire szándékosak a cselekedeteink, mivel az ilyenek sokkalta hatékonyabbak és mélyrehatóbbak.

Fajunk közös tudata máris, így féléber állapotban is létezik. A kollektív tudatosság eléréséhez nem szükséges, hogy valamennyi elme tudatos legyen. A tudatosság exponenciális hatásosságot mutat, amelynek csúcsgörbéje viszonylag kevés “felébredettet” is képviselhet széles tömegek helyett.

Ezért van az, hogy a történelem menetét is kevesen befolyásolták. Nem meglepő ezek után, hogy nem egy nagy történelmi személyiség tudatosan kiaknázta a kollektív tudatot, vagy legalábbis ennek képviselőjeként lépett fel. Így beszél erről Doug Engelbarr feltaláló:

“A világ legnagyobb problémáival az a helyzet, hogy közösen kell szembenézni velük…Amennyiben nem leszünk kollektíve okosabbak, elvesztünk.”

László Ervin, a rendszerelméletben gondolkodó tudós a következőképpen határozza meg a globális agyat:

“A globális agy, az a kvázi-idegi energia és információ feldolgozó hálózata, amelyet a Földön élő több milliárd ember egymás között zajló interakciója alkot. A kapcsolódás egyszerre történik magán, illetve nyilvános szinteken. A globális agyban lezajló kvantumugrás egy hirtelen és alapvető átalakulást eredményez az ember egymás közötti, illetve a természethez fűződő viszonyában, és ugyanígy hirtelen és alapvető  átalakulást okoz a természet valóságát illető legmodernebb felfogásban is. Ez a két váltás hozza el a “valóság forradalmát” a társadalomban és a tudományban egyaránt.”

Ez a fajta gondolati forradalom hatalmas előnyökkel jár most, az átmenet korában, amennyiben párhuzamos evolúciós változásokat tesz lehetővé.

Pierre Teilhard de Chardin jezsuita pap és filozófus így vélekedik erről:

“A világ evolúciós struktúrájára utalva, csak az összekapcsolódás segítségével találhatjuk meg a személyt. Szintézis nélkül nincs elme.”

Gondoljuk csak meg, hogy a lényegi, alapvető változások eddig is kellő számú ember tudati váltásával valósultak meg a történelemben, nem pedig felülről jött rendelkezések következtében.

Did you find apk for android? You can find new Free Android Games and apps.
  • Harmat Klára
    Légy üdvözölve az oldalamon. Angyalkártya jóslásaim egész biztosan jó útmutatást nyújtanak majd számodra. Meg fogod találni amit keresel. Az oldal tartalmának másolása csak írásos engedély birtokában megengedett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*
*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..