Első lap

Szabad mozgástérre vágysz, ez érthető. Bár az ember nem attól elégedett, ha több adatik, hanem attól, ha folyamatosan rátalál a jóra. Jóra abban, ami van, jóra másokban és jóra önmagunkban. Azonban a gyarapodás nem egy olyan tulajdonág vagy nem egy olyan esemény, amelyet meg kell szerezni, hiszen a lélek veleszületett természetéből fakad, így képes arra, hogy könnyen érvényesülni és hatni tudjon abban a valóságban, amelyben éppen tapasztal.

Ha nem kívánnánk átélni az anyagi világ szépségét, bőségét vagy előnyeit, akkor egy olyan helyet teremtettünk volna meg magunknak, ahol nem játszanának szerepet anyagi tényezők. Azonban bármire is gondolunk, a haladás és fejlődés gondolatának olyan természetessé kell válnia, mint a lélegzetvételnek. Támogató gondolatok hiányában út sincsen, ahol túláradó érzésekkel élhetnénk. Egy élet, amelyet szeretsz élni, sehol nem található meg, csak benned. Te vagy az, aki a fantáziáddal megidézed a saját lehetőségeidet. Annak az egyetlen útnak a lehetőségét, amelyért élni bármi áron érdemes.

Második lap

Mások döntései soha nem lesznek meghatározhatóak számunkra. Állandó jelleggel merülnek fel olyan dolgok is, amelyekkel nem értünk egyet. Lehetnek olyan időszakaink, amikor tartaléklángra kell kapcsolnunk. Bár folyamatosan megoldjuk ezeket a kihívásokat, de készülünk is rájuk. Mindig tudjuk, hogy történhet valami. Mindig ismerjük azt a tényezőt, hogy mások bármikor meggondolhatják magukat, vagy „sose lehet tudni!’ – mondogatjuk, de miért?

Nem mi vagyunk azok, akik azáltal, hogy a viszontagságokat megfigyeljük, viszontagságokat teremtünk a saját életünkben? Hagyd a jövő gondjait, hadd váljanak egy meg nem nyilvánuló valóság letűnő emlékképeivé. Miért ne kezdenéd nagyra értékelni inkább azt, amid van és akivé váltál? Ezzel hatalmas hullámokat generálsz ahelyett, hogy ide-oda sodorna az áradat. Aki kiegyensúlyozott, meghatározza, amerre tart, és aki tudja merre tart, megszünteti a kiszolgáltatottság hatalmas dilemmáit.

Harmadik lap

Ez nagyon egyszerű: el kell engedned. Nem ragaszkodhatsz ahhoz, ami nem a tiéd. Nem várhatsz el valakitől valamit, aki valójában meg sem tudja neked adni azt. Nem hajkurászhatod azt, ami nincs, mert akkor főleg nem lesz. Az elme óriási bonyodalmakat képes szőni, amelyek megtévesztenek minket. De vajon érti-e a megkülönböztetésnek azt a formáját, hogy a vágyott és életünk részévé válni váró tapasztalatokat nem oszthatjuk ki bizonyos emberekre vagy helyzetekre, hogy ők vagy azok teljesítsék.

Az élet nem azért sokszínű, hogy elzárkózzunk előle, és mindig csak egyfelől várjuk a válaszokat. A világ arra vár, hogy felfedezd, a te jövőd pedig rengeteg értékes és izgalmas élményt tartogathat, ha te is úgy döntesz. Igyekezz teljes szívvel elengedni az elvárásaidat és a ragaszkodásaidat, amitől szenvedsz. Ez lesz annak a történetnek a kezdete, amikor a világ kincsei és a benned élő felfedező elkezdenek találkozni. Innentől kezdve mindig érteni fogod, hogy csakis azokat az embereket és helyzeteket vonzod magadhoz, amelyben benne van mindaz, akivé válni vágysz.